.

2008. április 22., kedd

Marci itthon

Az útja számokban: 5 óra késés, 5 repülőút, -2 bőrönd, felszállástól leszállásig 21 óra. Nem Ausztráliából, hanem Amerikából. És hogy a végén miért érezte magát mégis mázlistának? Az úgy volt, hogy

eredetileg Urbana-Chicago-London-Budapest. Chicagóba még egy kicsit hamarabb is érkezett. (Közjáték, utólagos jelentőséggel: látta, hogy még van 3 korábbi American Airlines gép Londonba, de csak pénzért engedték volna fel, így hát ment az eredeti géppel...) ...ami már jócskán az óceán felett járt, amikor egy néni elesett, úgyhogy biztos, ami biztos visszafordultak, és kitették a nénit Újfundlandon. Így hát mire Londonba értek, a Marci lekésett minden épkézláb közvetlen gépet. Sebaj, jöhet Bécsen keresztül. Londonban bedugult a hírhedt 5-ös terminál, ezért 1 óra késéssel szálltak fel. Mire Bécsbe értek, addigra menetrend szerint már felszállt a Bp-i gép - még szerencse, hogy van nálam pizsi és fogkefe - gondolta Marci. De itt jön a mázli: Bécsben vihar volt, ezért a Bp-i gép is egy óra késéssel indult, Marcistul.

Epilógus: a poszt közben jöttek meg a csomagok. A Marci hívta fel őket 1-kor, hogy mizus, mondták úton van felénk, max 3 óra, mondtuk miért nem szóltak, de akkor én itthon maradok. 7-kor telefonált a srác, hogy itt van a ház előtt, le tudnék-e fáradni, mondtam, hogy nem. Márpedig ő nem hagyhatja ott az autót - én pedig 8 hónapos terhes vagyok, de vigyázok rá az ablakból. Az nem jó, menjek le és szálljak be a kocsiba - ok. Végül nem szálltam be, hanem a srácnak asszisztáltam a kapunál, és mondtam neki, hogy elsőemeletkettő. Amikor fölmentem, megtaláltam a bőröndöket az ajtó előtt a lépcsőházban. Csak halkan káromkodtam, mert a házban főleg öreg nénik laknak, de szerencsére épp otthon volt a szomszéd srác, aki fürdőköpenyben de készségesen átemelte a bőröndöket a küszöbön. A cég utána telefonon megkapta a magáét, de a történet hosszából ítélve nem sikerült teljesen kiadni a dühömet.

1 megjegyzés:

Emese írta...

hahó!
örülök, hogy itthona vagytok egyben vagytok, bocs még csak ketten :) és várom az "osztódást" :)
puszik