.

2008. július 16., szerda

Babamagazin rovat - Így élünk

Először is, nagyon élvezzük a babát, csak a Marci szomorú, hogy nem lehet itthon egész nap. Minden reggel inditványozza, hogy menjek én szemináriumra, autót venni, doktoranduszozni, majd ő itthon marad babázni.

A babus éjszaka egyre hosszabbakat alszik (rekordunk 8 és fél óra két etetés között), és ami még fontosabb, etetésekek között is mindig alszik, amíg én ki nem aludtam magam. Úgyhogy mindig mentegetőznöm kell, hogy mi sajnos délelőtt nem érünk rá, mert akkor alszunk. Délután viszont nagyon szeretünk programot csinálni, majdnem minden nap találkozunk valakivel. Még sose volt ennyi időm társasági eseményekre, szóval a fáradtvagyokésbevagyokzárva szindróma szerencsére nincs sehol. (Ne érts félre: a "van időm társasági eseményekre" nem azt jelenti, hogy "van időm", pl enni, csak hogy a pelenkázás-szoptatás-babázás körforgás közben akár beszélgetni is tudok).

Egyetlen porbléma, hogy szegény babóca még mindig nagyon sokat bukik, és ez szemmel látomást zavarja is. Viszont rájöttem, hogy az evés-alvás-ébrenlét sorrend bejön neki, és amióta ezt forszírozom, egyre kevesebbet sír. És ami a legjobb, hogy szopja az ujját, ami nemcsak vicces,

hanem rendkívül hasznos is, mert azóta viszonylag magas találati aránnyal egyedül alszik el:

2 megjegyzés:

BBmamaja írta...

Iszonyú jó az ujjszopi! Beleélésből ötös, és már csak icipicit kell javítani a technikán, hogy a többi ujjacska ne zavarja. Hajrá Sárus!
Zs.

Névtelen írta...

Nagyon komolyan csinálja, nem csak úgy tessék-lássék, mint a nagyobbak! Csak le ne nyelje az egész kezét :)

SAnna