.

2008. október 29., szerda

Kakilós rekordok

A leghosszabb nemkakilás
10 nap, természetesen mosolyogva. Egyébként ez nem székrekedés, egyszerűen az összes anyatejet megemészti, és nem keletkezik kaki.

A legviccesebb kakilás
Sajnos mire videózni kezdtem, már befejezte. De könnyű rekonstruálni az alábbi módon. Fogd a következő játszós videót, amit közvetlenül az ominózus eset után vettem fel,

szept. 18.
és a múltkori kakilós videót. Vágd fel őket 10 másodperces blokkokra, és rakd ezeket felváltva egymás után. Átmenet nélkül.

2008. október 28., kedd

Vigyázat, a Baba harap!

Két okból nem örültem neki, hogy ilyen hamar kijöttek a Babus első fogai. Egyrészt, hogy máris kezdődik a végeláthatatlan fognyügi, de szerencsére úgy tűnik, a fogmanók most pihennek. A másik a harapás szoptatáskor. A Suttogó szerint ennek csak egyszer szabad előfordulnia, és más források is azt állítják, hogy ha ilyenkor az ember abbahagyja a szoptatást és rászól, akkor a baba néhány esetből tanul. Nade én attól félek, hogy a Babus még kicsi ahhoz is, hogy rászóljak, meg ahhoz is, hogy megértse az összefüggést. Az pedig nem hat nála, ha félbeszakítom az evést, mert a bukik miatt amúgy is szoktam evés közben büfiztetni, és egyébként is csak akkor harap, amikor már nem eszik rendesen. Szóval finoman feljajdulgatok, rászólogatok, de ez kevés ahhoz, hogy a Babus tanuljon, az én anyai szívemnek viszont nagyon is sok, ezerszer rosszabb, mint egy harapás :(

2008. október 24., péntek

A Babu segít

  • Pelenkázásnál előveszi magának a tiszta pelust a zacskóból
  • Ha vele együtt át akarok vinni valamit a másik szobába, csak a kezébe nyomom
  • Ha bukott, adok neki egy textilpelust, és megtörli a száját

Alma, alma

Nyamm, ez fincsi volt!

szept. 27.
Najó, az almát én ettem meg, de a Babóc is imádja, egyelőre még csak nyalogatni. Amikor először adtam neki, olyan izgalomba jött, mint még soha semmilyen játéktól. Fontolóra is vettem, hogy nem várom meg a féléves kort a kajákkal, de...

Amikor a négy hónapos oltásnál azt mondta a doktor néni, hogy csak 150 grammot hízott egy hónap alatt, és kezdjek neki almát adni, azt nem tartottam olyan viccesnek. Az almát halasztottam, de elkezdtem két mellből szoptatni: a Babóc az első után ugyanúgy bealudt vagy vigyorgott, mint eddig, de a másikból evett még ugyanannyit. És a következő héten hízott 260 grammot. Amúgy az éhezős időszak élete legboldogabb hetei közé tartozott, mivel nem volt fölös kaja, szinte alig bukott, és ezért reggeltől estig csak nevetett.

2008. október 22., szerda

Betegek vagyunk :-( (Marci jelenti)

Mindhárman. Ez Babu első betegsége. Pfujjj! Köhög, folyik az orra, nehezebben eszik. Egyelőre nem vészes. Éjszaka felébredt, de mire felvettem a sálamat-pulcsimat-zoknimat visszaaludt. Drukkoljatok!

2008. október 20., hétfő

Kicsi a világ (Marci jelenti)

Ma összefutottam a Délinél a kislányommal. Véletlenül. Ő épp tornáról jött, én úszni mentem. Laza.

2008. október 17., péntek

Az a fránya sapka

Még terhes voltam, amikor Nórával sétálni vittük Áront, és Nóra mondta, hogy sapkát is viszünk a nénik ellen. Azt is elmesélte, hogy a sapka bérlet helyett is jó: Gaetannal már kétszer is megtörtént, hogy jegy nélkül metrózott Áronnal, és az ellenőr csak annyit mondott, hogy "Sapka?", Gaetan bemutatta a sapkát, mire az ellenőr elégedetten ment tovább.

Azóta olyannal is találkoztam, aki az egyszerűség kedvéért ráadja a babájára a sapkát a nénik ellen, én inkább kitartóan magyarázom, hogy nem, ilyen melegben nem kell sapka. Ma reggel viszont, amikor kinéztem az ablakon, rögtön pulcsit adtam Sárusra, az ajtón kilépve pedig azt mondtam, hogy "Juj, de hideg van, mindjárt felvesszük a sapkádat", és miután beraktam a babakocsiba, jól be is takartam. Még három lépést sem tettem az utcán, amikor egy szembejövő néni majdnem szívrohamot kapott, hogy "Sapka nélkül ilyen hidegben?" Én pedig kénytelen voltam azt válaszolni, hogy "Nahát, elfelejtettem, köszönöm, hogy szólt".

Vagesz ujjszopás (Marci jelenti)

Tegnap fürdés közben hangosan cuppogva cumizott a nagylábujjával...

okt. 16.

2008. október 16., csütörtök

Ő nem volt mindiiig???

Ma könyvtári CD-ket másoltam be a gépbe (vajon az Artisjus olvas minket?), és bevillant egy jelenet, amikor Torontóban csináltam ugyanezt. Úgy rémlett, hogy akkor is ott sertepertélt körülöttem a Babus, csak aztán naptárilag kikövetkeztettem, hogy nem is.

Egyébként amit igazán nehezen tudok elképzelni az az, hogy 5 hónapja még 1000 helyre tudtam elmenni egy nap anélkül, hogy közben szoptatási állomásokat kellett volna beiktatni. (És hogy fél év múlva ezt ismét meg fogom tudni tenni. Egyébként éjszaka már most is menne, tervezgetem is, hogy egyszer fektetés után nekivágok az éjszakának...)

Öleléslánc

szept. 13.

2008. október 15., szerda

Fícsörök papaszemmel (Marci jelenti)

A két uccsó (illetve ki tudja, hova szúrja be őket Réka) poszthoz nem tudom megállni, hogy ne fűzzek kiegészítéseket.

1. A Babu már jó rég igazi karonülő baba, gyönyörűen tartja magát, iszonyú aranyosan nézelődik, és dönt, hogy merre is érdekesebb épp a világ.

2. Nem lehet bármit az orra alá dugni, hogy pl. ezzel a trükkel vegyünk el tőle valamit. Megnézi, hogy mit kínálunk, és ha jobb a régi cucc, marad annál. Ha mégis megpróbálunk egy ,,gyors cserét", keményen méltatlankodik.

3. Nem igazán lehet a hasra tevéssel szívatni, mert másodperceken belül visszafordul.

4. Igazi felnőttes gurgulázó nevetést tud! Ma épp rám! Jeee!

A negyedik hónap

A Babus egyre szuperaranyosabb (fura, hogy még mindig tudja fokozni) és értelmesebb, és nagyon sokat fejlődött emberiességben, kommunikációban, játszásban. A következő videot azért vettem fel, hogy milyen aranyosan játszik (sajnos addigra elfáradt és alábbhagyott a mulatság), és most nem egész három héttel később már nagyon kezdetlegesnek tűnnek a kézmozdulatok:

szept. 11.
És hogy ne kelljen azt írnom, hogy vadiúj dolgot nem tanult meg ez alatt a hónap alatt, az utsó nap utsó órájában megfogta a lábfejét. Innen már csak egy lépés, hogy a szájába is vegye, úgyhogy gyorsan kipróbáltam: nekem megy.

Amúgy folyton jókedvű, rengeteget nevet, újabban hangosan.

BABAMAGAZIN ROVAT
A hónap projektjei
Az egyik a hasonfekvés gyakorlása volt, ami nemcsak azért fontos, hogy ügyes focista legyen a gyerekből, hanem hogy a szülőkkel ellentétben egyenes legyen a gerince. A másik az egyedül elalvás, amit a Babóck egy időre elfelejtett, és emiatt a Mamának kezdett leszakadni a válla.

Az utsó nap itt is nagy eredmények voltak: 10 perc hasonfekvés, és egyedül elalvás két nehezítő körülménnyel (délután és idegenben).

Napirend
Megszűntek a megaalvaások és sikerült kiiktatni az esti alvást (vagyis hármat alszik napközben). Ez két légy egy csapásra: stabilan megvan az öt evés, és lehet minden nap ugyanakkor fürdetni-fektetni. Egyenlőre fél 10-kor van fürdetés, bár amióta hidegek és sötétek a délutánok, és a Babus reggel fél 11 körül kel, próbáljuk kicsit előrébb hozni, egyenlőre nem sok sikerrel.

A harmadik hónap

Hát ez a bejegyzés egy kicsit hiányos, de arra vártam, hogy a számítógépünk hátha megtalálja az elveszett képes vincsesztert. Hát mostanra lemondtam róla, néhány videot előhalásztam máshonnan, és egyszer majd pótlom a többit is.

Mindig azt hittem, hogy egy éves korukig, amíg csak fekszenek és nem csinálnak semmit (sic.), a babák elég uncsik, és csak abban reménykedtem, hogy az anyai érzések majd valahogy áthidalják ezt az időszakot. Az anyai, vagyis a jéezamigyerekünkésmilyenaranyos érzésekben persze igazam volt, de azóta azt is megtapasztaltam, hogy a kisbabák iszonyú mulatságosak, és olyan gyorsan fejlődnek, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Ez eddig ebben a hónapban volt a legfeltűnőbb. A hónap elején még az volt a nagy szám, hogy a nevetés és beszélgetés miatt emberszerű lett. Aztán a hónap folyamán egyre több emberi gesztust vett fel: énekel,
(video)
sikítozik,

aug. 15.
egész testével nevet, és nyújtózkodva-nyögdécselve ébredezik.

A másik hatalmas újdonság, hogy megtanult játszani, azaz játékokat megfogni és a szájába venni. A hónap első napján még azt is alig hittük el, hogy direkt nyúl valami felé (ne nézd végig, uncsi),

aug. 1.
és alig bírtam "megszabadítani" a pelusoktól, amiket "véletlenül" az ujja helyett a szájába tömött. Csak akkor esett le, hogy ez nem is véletlen, amikor a játékokkal kezdte ugyanezt csinálni:

aug. 19.
Úgyhogy a negyedéves szülinapjára játékot kapott ajándékba:
(kép)

Szóval mozizunk, röhögünk, és kapkodjuk a fejünket, miközben a Babesz már negyed éves, és még ugyanennyi idő elteltével már zabálni fogja az almás sütőtökpürét.

2008. október 12., vasárnap