.

2009. január 29., csütörtök

A Mama biciklije

Sárus 5 hónapos szülinapjára a Mama kapott egy biciklit. Ilyen volt:
és ilyen lett, tolvajok ellen:
Két érdekesség:
1. Mivel használtan vettük a bicajt, felhívtuk a rendőrséget, hogy mondunk egy vázszámot, mondják meg, hogy lopott-e. Válasz: ez titkos adat. (Azóta kiderült, hogy a srác, akitől vettük, rengeteg ilyen bicajt árul, vagyis megnyugodtunk, hogy nem lopott.)

2. Igort, a torontói biciklidílerünket rajtakapták, amint valakit biciklilopásra instruált. Gyorsan letartóztatták, és a boltjából + két raktárhelyiségből majdnem 3000 bicajt halásztak elő (kép itt),
amik egyébként, ha még emlékeztek, teljesen használhatatlanul voltak egymásra tornyozva. A bicikliket közszemlére tették, és kb 500 visszakerült az eredeti tulajdonosához. Igornál több kiló marihuánát, és kokaint is találtak. Újabb, kevésbé érdekes fejlemények itt.

2009. január 26., hétfő

Gyanús csend

Eddig azt hittem, ez csak nagyobb gyerekekre jellemző, akik ugye direkt csendben maradnak, amikor valami rosszban sántikálnak. Pedig már pár hónaposan kezdődik. Először amiatt kaptam szívbajt, hogy él e még a gyerekem. Most már nem vagyok ennyire ijedős, de tudom, hogy csak akkor van csendben, ha valami extra érdekes dolgot talált, vagyis valami olyesmit rágcsál, hogy
  • növény
  • koszos zsepi a szemetesből
  • könyv
  • áram alatt lévő kábel
  • egy darab az ajtóból

A csendnél kevésbé ijesztő, de azért gyanús a zacskózörgés is. Zacskóval játszani ugyanis már szülői felügyelet mellett is tilos, amióta mellettünk egy zacsiból minden valószínűség szerint kiharapott és lenyelt egy darabot, aminek nagy hányás lett a vége. Olyan is volt már, hogy ilyenkor arra mentem be a szobába, hogy kihalászta a zacskót a pelenkásvödörből. Szerencsére nem a koszos pelenkáknak esett neki, csak elegánsan a vállára akasztotta a zacskót. És olyan is volt, hogy rohantam be a szobába, miközben a Manó csak a zörgős könyvével játszott.

2009. január 25., vasárnap

Első szilveszter - Második év - Hét hónap

Előszilveszter
Szepezden, a Valkó-Szőke családdal. Részletesen beszámoló a blogjukon A világ legcukibb babája címmel olvasható. Barnus és Bori is megérdemelnének itt egy beszámolót A világ legcukibb gyerekei címmel, de a fényképezést bölcsen végig Zsuzsira bíztuk, akitől még egy extra képet is mellékelek:
Szilveszter
Balatonfüreden, 16 másik gyerek társaságában. A szilveszteri gyerekbuli:
dec. 31.
Utószilveszter
Szepezden, Ungiékkal.

7 hónap
  • Sárus egyre meggyőzőbben halandzsázik, kedvenc szavai a Háty és a Hadzsidzsi.
  • Még mindig meglepődöm, amikor a legváratlanabb pillanatokban játékok kerülnek elő a retikülömből, zsebemből, ágyunkból.
  • Forogva közlekedésben profi a kiscsaj.
  • Már nemcsak olvadozom, hanem kifejezetten szerelmes vagyok a kislányomba.
  • Hihetetlen, hogy tavaly ilyenkor még szinte nem is látszott a hasamban,
2007. dec. 30.
most pedig már ilyen nagy:
jan. 2.

2009. január 24., szombat

Alszim: a fejvédő

Ujjszopás helyett egy időben a fejvédőjére szokott rá. Szegényt nagyon megsajnáltuk, hogy helyettünk a fejvédőt ölelgeti.
nov. 28.
nov. 30.
Bepróbálkoztunk a kockásfülű nyuszival, de az nem vált be. Egyébként azóta leszokott a fejvédőről, mert legszívesebben hason, békapózban alszik.

Kérjük szépen a sztorikat, hogy hogyan lett a gyerekeknek alszija, mert nagyon szeretnénk Sárusnak is egyet!

2009. január 22., csütörtök

A Babu leszokott az ujjszopásról (Marci jelenti)

Teljesen. Emiatt kézben alszik el mindig.

(Ré kiegészít)
Ez semmi, de ha éjszaka felébred, nem tud egyedül visszaaludni. Sokáig 11-12 órás éjszakái voltak, aztán esténként kezdett ébredni, végül hajnalban is. A hajnalozást a szilveszteri utazáson kezdte, úgyhogy erre fogtuk. A következő hetet a betegségre, aztán jött három végigaludt éjszaka, de most megint ébred, fogak? Gyanús, mert régen az utazások, a betegség és a fogzás miatt sem riasztott minket :(

2009. január 10., szombat

Jó helyre születtem

A papának van a legjobb munkája világon. Mondjuk a mamáé csak a 127-ik, eggyel rosszabb, mint az italautomata-szerelő, de még mindig jobb, mintha színésznő vagy tűzoltó lenne lenne.

2009. január 5., hétfő

Ági néni

Ma meghalt Ági néni, Sárus dédnagynénje. Nekünk pótnagymamánk volt, ő vitt minket cirkuszba és állatkertbe, és ha nála voltunk, hatalmas kanasztapartikat játszottunk. A lakásában el sem fértek a tanítványai által festett képek, annyira szerették őt. Ági néni sütötte a világ legfinomabb gesztenyéskiflijét, almáspitéjét és juhtúrós pogácsáját. Sajnos csak egyszer találkozott Sárussal, de akkor nagyon örült neki!
aug. 6.

2009. január 2., péntek

Az első karácsony

A karácsonyi nagybevásárlásban természetesen Sárus is sokat segített:
dec. 18.
24-én délelőtt szokás szerint a Mammutban ünnepeltünk. Mire az ajándékkal és a fával végeztünk Sárusnak már fél órája a kádban lett volna a helye, de 5 perc alatt remek szentestét tartottunk,
és a vetkőzés-masszírozás közben a Babu még az ajándékait is kibontotta. (Fektetés után az ünnepi vacsit is megfőztük, még talán hamarabb is, mint az előző években.) Az ajándékokban egyébként a legizgibb a szatyrok zsinórja
és a szalagok, de a csomagolópapír is nagyon finom:
Persze az ajándékoknak is nagyon örült, a legérdekesebbek mégis a gyerekek voltak:
Zoéval, egyforma ruhában
Ninával (Milánnal most nincs kép)
előkarácsony Dorkával

Mikulás a Bükkben

Sárus személyreszóló meghívót kapott a Mikulástól, de sajnos nem tudott elmenni az ünnepségre, mert a buta szülők pont arra a hétvégére szerveztek utazást. Szerencsére a Mikulás a Bükkben is megtalálta Sárust, és mivel neki még nincs csizmája, a Mikulássapkájába tette az ajándékokat.
dec. 6.
dec. 13.
Mikulás napján kirándulni mentünk. Felmásztunk a Suba-lyukba,
tartottunk sütőtökmegállót,
és a legizgibb az volt, amikor sötétedés felé a jelzésről letérve felmásztunk egy hegyre, ami olyan csúszós volt, hogy lefelé jövet Babuval többször fenékre estünk.
A délutáni alvás alatt
dec. 6.
nagyon furcsa volt azon tanakodni, hogy hogyan is üssük el ezt a szabad félórát, végül egy nagyot pingpongoztunk.

Másnap reggelre Sárus lebontotta az ágyát,
dec. 7.
így nekünk már csak a többi cuccot kellett összepakolnunk, és egy egri séta után sajnos irány haza.

Babu, mit mond a motorcsónak? (Marci jelenti)

Nemrég még Réka is bedőlt ennek a trükknek. Odavittem Babut, és megkérdeztem, mit mond a motorcsónak, erre szuperaranyosan csücsörítve motorcsónakversenyt idéző hangot adott.
Persze csalás, hogy épp folyamatosan ezt csinálta. Ez az új szokása...

Paccs-paccs-paccs (Marci jelenti)

Ha Babunak odanyújtom a kezem, természetesen megragadja, a szájába veszi, és ha nem vigyázok, jól megharapja. Pontosabban így volt eddig! Aputól tanultam nemrég egy mondókát:

Ás, pis, kerekes,
Uti füles, leveles,
Bibola, bibola,
Paccs, paccs, paccs.

A végén Babu kezével pacsit szoktam adni a tenyerembe. Utána néz egy darabig, és elkezd nevetve lelkesen pacsikat adni! Tanítottam neki valamit!!!