.

2011. november 1., kedd

Homokozó - kiállításcsináló

Sárus amióta csak játszótérre jár, az ott töltött idő 80%-át a homokozóban tölti. Ma pl a Mamada kertjében koromsötétben zseblámpafénynél egy bő órát homokoztunk egy kis műanyag homokozóban (illetve helyhiány miatt mellette), aminek az alján kb fél centi tujalevelekkel kevert homok volt, és az is alig látszott ki az ott tárolt mindenféle kerti játéktól. A tegnapi kiránduláson pedig a sziklafalból lemorzsolódott homok, illetve a patakparti rét földje volt a legnagyobb szám. A homokkal talán csak a kavics tudja felvenni a versenyt.

Nem tudom, hogy a homokozás mit fejleszt, de remélem, hogy valamit nagyon. Ha muszáj valamit mondani, akkor talán a kézügyességet és a kreativitást, de nem pontosan látom, hogy hogyan. Mindenesetre Sárus esetében klappol, mert már hátonfekvő korában is feltűnően ügyesen lapozta a játékok cimkéit, a pliccsplaccs kézműves foglalkozáson pedig a tanár elképedve mondta, hogy olyan ügyes, mint egy négyéves. Amikor hallott a bábos-díszletes suliról közölte, hogy majd ő is oda szeretne járni, és gyakran emlegeti, hogy lehet, hogy majd igazi kiállításcsináló lesz. Egyenlőre a konyhai kiállítását rendezgeti (Miffy, a művész után).

Egy mai rajz:

Nincsenek megjegyzések: