.

2016. április 20., szerda

Home (majdnem) alone

Amíg színházban voltam és a Marci a lépcsőházban lakógyűlt, a gyerekek megvacsiztak, megfürdödtek (a fürdővízengedéstől a felmosásig), pizsit vettek, Sáru mesélt Lénunak, és lefeküdtek. Marci időnként rájuk nézett, de rögtön visszazavarták, sőt, egy ponton ki is zárták. Az esti puszi után is visszaküldték, pedig máskor ilyenkor a szobából sem engednek ki minket. Az egyedül elalvásra már nem került sor, mert közben vége lett a lakógyűlésnek. Sárus a következő mondattal zárta az estét: most már értem, miért szoktatok olyan idegesek lenni, amikor le akarjátok fektetni a Lénát.